Jó a kipufogó. Jó a kipufogó! Az előzmények ismeretében óvatosan jelentem ki, de a hangja már három napja meggyőző.

Utánaszámoltam végre, mennyi kakaót kell még meginnom, hogy elég erős legyek finanszírozni a Passat-projektet. Sokat. De megvalósítható a dolog, még ha a legutóbb beütemezett 33 ugrásból egy párat feltételhez kell is kötnöm. Nézzük a kakaókat:

Jövő július végén az addig is napi használatban űzött Passatunknak munkára és szereplésre készen kell állnia. Az előző posztok bütykölnivalóiból csinos kis lista állt össze, ezen kell végigtolnom szűk év alatt a leendő menyasszonyi kocsit.

Ma nem jár poszt, ma a Passat kap új első kerékcsapágyakat, mert kikövetelte. Oké, még nem követelte, de egy 23 éves autónál minden ilyet addig kell komolyan venni, amíg szépen morogja.

A Passat egy szép autó. Hülye becenevével ellentétben a Malacorrúnak mint típusnak szerintem nagyon jó a kiállása (tutira sokkal jobb, mint kissé baltával faragott elődjének vagy a semmitmondóvá szürkült utódjainak). Meg aztán a mi példányunk különösen méltósággal viseli 23 esztendejét. Na, azért annyira nem, hogy ne akadna rajta finomítani való.

Mielőtt a külső fejlesztésekre rátérnénk, csapjunk egy kis gyorstalpalót a típusból. Elsősorban mert egyelőre magam is csak annyit jelenthetek ki, hogy az egyik kedvencem – azt már csak erős megszorításokkal, hogy értenék is hozzá.

A Volkswagen Passat másfél évtizedes munkával, 1988-ban érkezett meg a 3. generációjához. A vadiúj B3-as platformon két karosszériaváltozat, a szedán (Limousine) és kombi (Variant) osztozott. Idegenül hatott a „zseléforma” stílusú, hűtőrács nélküli (igazából lökhárító alá rejtett hűtőrácsos) orrkialakítás, amely a Passatot dizájnszempontból az 1981-ben bedobott Auto 2000 koncepció-kupé utódjává teszi:

A mi Passatunk ajtaján is pont olyan jólesik benézni, mint bármelyik öreg autóén, amire vigyáztak. De azért ha kicsit tovább fürkésszük a beltér részleteit, már gyanút foghatunk, hogy több szempontból (kényelem, élmény, látvány és biztonság) is kisebb-nagyobb reszelésre szorulnak.

Helyezkedjünk el kényelmesen az automobilban: kapcsoljuk fel a szellőzést, élvezzük egy percig az arcunkon szikrát vető forró fuvallatot, hogy megállapíthassuk: nyáron hideg kell!